2011. június 4., szombat

blue sea at night.

‎"Ha majd egyszer, csendes éjen,
felsír majd egy hegedü,
tudom, akkor kisszobádban
ott fogsz sírni egyedül.
Elsiratsz egy régi májust,
elsiratsz egy régi dalt,
elsiratsz egy vérzö szívet,
mely számodra rég meghalt..."
‎"..a boldogság csak ilyen.Mindig valami rendkivüli szenvedés tövében terem meg és éppoly rendkivüli,mint az a szenvedés,amely hirtelenelmúlik.De nem tart sokáig,mert megszokjuk.Csak átmenet,közjáték.Talán nem is egyéb,mint a szenvedés hiánya."
‎"Az emberek azzal töltik az életük nagy részét,hogy olyanná váljanak amilyenek nem is akarnak lenni,azért hogy megfeleljenek olyan embereknek akiket nem is szeretnek."
‎"Mint szakadék szélén őrült zenész,
úgy táncolok szíved peremén.
Ránts magaddal!....hogy szárnyak nélkül is
repülhessek feléd!"
‎"Miután egy döntést meghozol, nincs visszaút.
Minden perc amit a kétségekkel, kételkedéssel töltesz,
gyengít és fáraszt. Ha már döntöttél, szívvel,
lélekkel ki kell állnod a döntésed mellett mert csak így van esélyed.
Kellenek tesztek, de ezek nem igen vagy nem tesztek. A tesztek kísérletek,
megmutatják, hogy mit és hogyan kéne másképp. Ha egyszer azt mondod, hogy igen,
állj ki az igen mellett.
A futás legalább fele fejben dől el.
A fejedet pedig a szíveddel tudod leginkább befolyásolni.
Lehet, hogy a fizikai adottságaid hiányosak a százashoz
de a szíved nagyon messzi el tud vinni."
"Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett."