Az életben nagyon sok olyan szituáció van, amikor úgy érzed, hogy muszáj segítened. Ilyenkor az ember, mindig a másiknak a nézőpontját nézi és hogy hogyan tudna segíteni neki(k). Nekem is nagyon sok olyan helyzetem volt, amikor próbáltam más(ok)nak segíteni, de a vége csak rosszabb lett. Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés, hogy hol rontottuk el? Hol ejtettünk hibát, amikor pontosan 'elterveztük' ezt az egészet? Mindig a legelején kell kezdeni, ott ejtettük a hibát, amikor segíteni akartunk. Nem mindig tudunk mások helyzetén segíteni, gyakran rontani tudunk rajta, ami igazán rossz, hisz már te is nyakig benne leszel a 'balhéban'. Ilyenkor az a teendő, hogy végiggondolod, hogy mit is csináltál, átgondolod, hogy még is mit rontottál el. A végén bocsánatot kell kérni a problémának a résztvevőitől, hogy közbeavatkoztál, miközben csak jót akartál nekik. Általában megbocsátanak, de vannak olyan helyzetek amikor nem. Fontold meg jól, hogy szerinted eléggé felnőttek-e ahhoz a feladathoz, hogy saját maguk megoldják-e problémáikat? Ha úgy gondolod, hogy nem, akkor inkább maradj a háttérben és ha hozzád fordulnak, csak adj tanácsot, hogy Te mit tennél az ő helyükben. Ez általában beválik, de ez már a többieken múlik. (Egyébként nagyon nehéz megállnunk, hogy ne segítsünk a másikon, mert mi mindig csak jót akarunk másoknak (főként ha közeli barát vagy rokon) és a végén még nekünk lehet lelkiismeret furdalásunk, mert nagyobb problémát okoztunk a szeretteinknek, mikor csak segíteni akartunk lecsitítani a dolgokat.)
